Muszáj, nem bírom ki, ha nem adhatom ki magamból. Fizikát tanulnék, de valami mindig közbejön. Először összekaptam G-vel (barátnőmmel), aztán lenyugodtam volna, mert ki is békültünk, megbeszéltük miken, hogy kellene változtatni, és utána, nem sokkal később....rámírt. RÁMÍRT. 1 éve nem beszéltem vele, ő nem akart, került, nem vette fel a telefont. És most rámírt. Cs-nek hívják. 

Cs. az a lány, akivel életemben nem találkoztam, csak írásban és telefonon beszéltünk....sokat. Tényleg sokat, és még azelőtt sose éreztem, hogy valakivel ennyire közös nevezőn lettem volna, mint akkoriban vele. Életfelfogásban, gondolkodásban, zenében, filmekben, ♥Tiszában♥ ,de még politikában is. Hihetetlen volt, úgy beszéltünk át egész délutánt, estét és éjjelt, hogy fel se tűnt. Persze, ez csak az én oldalam, az hogy ő hogy fogta fel a dolgot, azt nem tudhatom. 

Aztán jött a nyár, és mentem a Balatonra haverokkal egy hétre. Cs. Balaton mellett lakik, gondoltam találkozzunk. Megbeszéltük telefonon, oké, minden fasza, gombóc a torokban már előző este. Haverok közül csak egy barátommal mentünk ketten a Badacsonyba borozni, túrázni, zsíroskenyerezni, de még előtte útbaejtettük volna a találkát. Vonaton ültünk, még negyed óra és ott lettünk volna, de nem vette fel, hiába hívtam. Akárhányszor is próbálkoztam....Hihetetlenül rossz érzés volt. Beleélni magad abba, hogy találkozhatsz azzal, akit még sose láttál, mégis úgy érzed, hogy akár mindened ő lehet. Azóta egyszer beszéltünk, augusztus 20-án, de őszintén szólva már nem emlékszem, hogy mit.

Bocsánat, nincs egy év, de majdnem. Itt ülök Szegeden, egyedül az albérletben, fizikát kellene tanulnom. Meguntam a facebookot, épp elhatároztam volna magam, hogy akkor most tanulás. Mirindát használok MSN helyett, mobilnettel csak ez működik. Tudni kell róla, hogy ha rádírnak, nem dobja fel, neked kell az óra melletti felnyíló menüben nézegetned, hogy keresett/keres-e valaki(de lehet, hogy csak én nem értek még hozzá eléggé). Igen...megérzés...megnéztem...villog...gondoltam megint T. vagy valamelyik másik szaktárs, vagy valami hülye haver. De nem. Cs. volt az. Egyből hevesebben vert a szivem.

Szia,nemzavarok,mizujs szokásos kezdés a részéről, mire én nem akartam elmesélni az elmúlt évemet, elég hosszú lett volna, címszavakban leírtam, megkértem inkább beszéljünk arról, hogy vele mi történt, erős kezdés ott is, meghalt a nagypapája. Nehéz volt innen továbblépni, de jött az én papám, érettségi, meló, választás, nyár...És te mit csinálsz a nyáron?-kérdezte...Fájt azt válaszolni, hogy most nem igazán esik útba, ahol ő lakik, meg belegondoltam, hogy nem vagyok én hülye? Egyből azt hiszem, hogy azért kérdezi, mert most talán találkozna? Mondtam, hogy arra nem, de másfele leszek a Balatonon...De mi is leszünk arra, unokatesóm arra lakik-mondta, és kiborított. Később ezt még megbeszéljük, most megy aludni, jóéjt kíván, mondtam, hogy hajnalig tanulás lesz, akkor jótanulást :)

Várom a folytatást...bár gyanítom, így a fizika már nem fog 8 óra múlva összejönni.

ui: lehet, hogy csak én reagálom túl, mondani se kell :) dr. house-ban hallottam a minap, hogy tudatlanság, félegészsgég :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.