Tegnap éjjel akartam írni, csak valamiért nem ment a blog, most meg már nem olyan, szóval rövidre is fogom a dolgot. Csak annyi, hogy mindig meghökkent, elborzaszt, megfélemlít, elbizonytalanít, hogy mennyire törékenyek az emberi kapcsolatok. Egy nap alatt, egy óra alatt, egy mondattal rozoga kártyavárrá lehet alakítani akár egy fél éves, éves, vagy hosszabb kapcsolatot is. Az a durva, hogy akárhányszor tapasztalom ezt meg, eddig nem voltam képes megszokni, felfogni, hogy miért ilyenek az emberek, ha van valamijük, ami fontos nekik, valakijük, aki mindig ott volt/van mellettük, akkor hogy tudják azt a valakit bántani. És ugye a bántásnak elég sok válfaja van...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.